Ahogy ezt a videót újranézem, az első, ami beugrik: a játékos hangulat. Mikor a vacsora, a fektetés nemcsak arról szól, hogy hogyan legyünk túl a napon, hanem arról is, hogy hogyan érezzük benne jól magunkat. Ez - úgy tűnt nekem – leginkább az anya kreativitásán múlik, úgy zajlik a nap, ahogyan ő kitalálja. Ez nem jó vagy rossz, a legtöbb családnak megvan a bevált dinamikája, van, kialakult rendje, ki miért „felelős” - a nyúlnak a játékpénz-evés jutott.
Ez a háromgyerekes család egy újabb szín a fektetés-palettán. Az évek alatt változott náluk a rendszer, először volt a mindenkinyolckorágyban!, majd most, hogy nagyobbak lettek a gyerekek, akkor mennek aludni, mikor kidőlnek, így nem kell hajcsárkodni. Nem tudom, hogy az, hogy ez működik, szülő-, gyerek- vagy életkor függő, én csak egyszer próbáltam – hajnal négykor _én_ lefeküdtem aludni...
Utolsó kommentek